Részben annak, hogy hajlamos vagyok halogatni, részben pedig annak köszönhetően, hogy aztán a henyélést befejezve egyszerre próbálok kismillió dolgot megcsinálni, nem jellemző, hogy hetente többször is írnék új bejegyzést. Ennek ellenére pár napon belül ez meg már a harmadik. Az átlagon felüli igyekezet prózai oka, hogy nem ártana befejezni az egyik kirándulásról szóló sorozatot, mielőtt belekezdenék a következőbe, legjobban írni meg "élő adásban" szeretek, tehát lehetőleg még a helyszínről, hiába spártaiak a körülmények: enyhén szólva nem lapos a képernyő, az internet sebességét pedig szerintem már mérni sem lehet.
A marokkói útikaland írásos dokumentációja a szűkös időkeret (két hétig nyaraltunk, és ebből egy ideig rendszeresen este nyolckor jártunk aludni :) miatt csak utólag készült el. Az utolsó híradásokat pedig már nem győztem otthon bepötyögni - harmadik napja ugyanis megint úton vagyunk. A Lonely Planet idei tízes listája meg az aránylag olcsón szerzett repülőjegy befolyásolt a választáskor: idén márciusban Sri Lankán nyaralunk. A technikai fölszereltségünk nagyot fejlődött, így remélem, rendszeresen tudok majd irkafirkálni.
Az ország nagyjából egy harmaddal nagyobb, mint Szlovákia, Magyarországnál kicsivel kisebb a területe, mégis elférnek vagy huszonegy milliónyian. A lakosság nagy része szingaléz, másik csoportja India déli részéből származó tamil. Az őslakosok buddhisták, az utóbbiak meg főként moszlimok, kisebb részük hindu. A 2009-ben véget ért polgárháborút a szeparatista Tamil Tigrisek robbantották ki, jelenleg az egész országban béke van.
A klíma trópusi, az időnkénti esővel tarkított napsütést meglepő, de jobban bírjuk, mint tavaly az indiai száraz meleget. Állatok közül legtöbb elefántból meg szúnyogból van, az utóbbiak nem csak csípésükkel kellemetlenkednek, de időnként Dengue-lázasak is meg maláriájuk van. Hiába a moszkitóháló meg az brutál erős Deet, megesik, hogy közelebbi kapcsolatba kerülünk - őszintén remélem, hogy a minket megcsapoló egyedek jó egészségnek örvendenek. Vannak persze jókora pókok is meg kígyók, az utóbbiakból vagy 56 fajta. Ezekből 5-6 igazán veszélyes, további 30 fajta marása pedig csak néha végződik halállal. Sri Lankán a legnagyobb a kígyómarások száma a világon, körülbelül 30 000-ről beszélhetünk éves szinten.
A sziget, ami . szerint a legszebb a világon, tartozott francia, holland és angol fennhatóság alá is. Az iskolalátogatás kötelező, ennek köszönhetően a higiéniáról is van némi fogalmuk, és nem kell a kézmosásról vezércikket írni, ahogyan azt Indiában a Mumbay Newsban olvastuk. A látnivaló rengeteg, jelenleg nyolc tartozik az Unesco Világörökség védelme alá. Vannak közöttük romos, rég elhagyott városok és természeti kincsek is - jónéhányat szeretnénk megnézni közülük. Remélem, idén kimarad a kórház, és akkor sikerül tartanunk magunkat az útitervhez :)
Posted with Blogsy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése